Yogas citta vritti nirodhah - A jóga az anyagi tudatfolyamatok megfékezése.

A Hatha-jóga tudomány atyjának nem mást mint Sivát tartják, aki megtanította és elhozta ezt az emberiség számára. Az Úr Siva nem kevesebb mint 8 400 000 ászanát próbált ki (ez a szám megegyezik annak számával amennyi életforma létezik az anyagi univerzumban), és ebből 84-et emelt ki. Az astanga-jóga azt a nyolc lépcső fokot foglalja magába, amelynek segítségével a szádhaka (gyakorló) elérheti a jóga folyamatának végcélját és összekapcsolódhat az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. A nyolc lépcsőfok a következő: jama (szabályozó elvek), nijama (életmódra vonatkozó előírások), ászana (testhelyzetek), pránájáma (légzésszabályozás), pratjáhára (érzékek visszavonása), dhárana (koncentráció), dhjána (meditáció) és szamádhi (teljes lelki elmerülés). A hatha-jóga ebből a nyolc lépcsőfokból kiemeli az ászana (testhelyzeteket) és pránájáma (légzés szabályozás) lépcsőfokát. A ha-tha szó összetétel a Nap és Hold energiákra vonatkozik, amelyek az idá és pingalá nád újban (ene

"A természet három kötőerejéről szóló tanítás szerves része a vaisnava világképnek. E szerint az anyagi létnek három lényegi jellemzője, minősége van: a szattva (jóság, erény), a radzsasz (törekvés, szenvedély, zavarodottság) és a tamasz (tétlenség, tudatlanság). A kötőerő szó a szanszkrit guna fordítása, ami szó szerint 'szálat' vagy 'kötelet' jelent. A jóság, a szenvedély és a tudatlanság olyan kötelek, amelyek az anyagi világhoz kötik az élőlényeket. Ezek a kötőerők mindent áthatnak, amit látunk, hallunk, ízlelünk, megérintünk vagy megszagolunk. Valójában az egész világ ezeknek a gunáknak a különböző arányú keverkékéből áll össze. Ahogy az alapszínek (vörös, kék, sárga) összekeverésével végtelen sokféle színt állíthatunk elő, úgy a gunák vegyülése-keveredése is végtelen számú variációt eredményez. A szattvához olyan tulajdonságok és erények tartoznak, mint a bölcsesség, a boldogság és az önzetlenség; a radzsaszhoz az ambíció, a mohóság, a csalód

"A védikus irodalom egyes szakaszai már-már olyanok, mintha hangtani kézikönyvek lennének, amelyek a hang szerepét taglalják. A hang mint lelki eszköz más kultúrákban sem ismeretlen. Egyiptomtól Írországig a legváltozatosabb kultúrákból ismerünk krónikákat, amelyek egy olyan korról beszélnek, ahol a lelki tanítómesterek az emberiség javára fordították az univerzum alapját jelentő hangvibrációkat. 'Kezdetben volt az ige' (János 1:1) - hangzik el a Bibliában. A vaisnava szentírások megerősítik, hogy az egész kozmikus teremtés a hanggal kezdődött: 'Hangjából lett az univerzum.' ( Brihad-áranjaka upanisad 1.2.4 ). A Védánta-szútrák hozzáteszik, hogy a végső felszabadulás is a hangból jön ( anávritti sabdát ). Az ősi hang elnevezése: Sabda Brahman , Isten mint szó. Ehhez szorosan kapcsolódik a Náda Brahman : Isten, mint hang. A 'hang' jelentésű szanszkrit náda a nádi szóhoz köthető, amelynek jelentése 'tudatfolyam', amelynek fogalma egészen a

"A nyugati lineráris időszemlélettel ellentétben India szentiratai egy ciklikus időképet vázolnak fel, amely úgynevezett jugákból áll. A történelem jelenlegi ciklusa több ilyen időegységből áll, és ezek a világkorszakok újra és újra megismétlődnek. A világkorszakokat aztán új világkorszakok váltják fel megint, és ez ismétlődik vég nélkül. Ugyanez kicsiben a természetben is megfigyelhető: évszakok váltják egymást, a hét napjai megismétlődnek, a nappalt éjszaka, az éjszakát pedig újra nappal követi. India bölcsei ebből azt a következtetést vonják le, hogy ugyanez történik a valóság minden síkján: az élet nem ér véget a halállal, hanem a lélek megszületik egy új testben. Más szóval a lélek életciklusokat él végig, hasonlóan ahhoz, ahogyan a kozmikus idő különböző világkorszakai ismétlik egymást. A történelem az úgynevezett divja-jugának nevezett óriásciklusokon keresztül halad előre. A védikus írások részletesen beszámolnak ezeknek a ciklusoknak a hosszáról. Minden divja-ju

"A Legfelsőbb Urat, aki az igazság, a tudás és a gyönyör megtestesülése, Góvindaként vagy Krisnaként ismerik. Ő a kezdet nélküli, mindennek az eredete és minden ok oka. (Brahma-szamhitá 5.1) Krisna Bhagaván, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. A Srímad-Bhágavatam (1.3-27) a vaisnava filozófia legfontosabb szentírása világossá teszi, kicsoda Krisna: "Krisna Isten maga" (krisnasz tu bhagaván szvajam). Ő nem Istennek csupán egy része vagy megnyílvánulása, mint India oly sok más istensége. Ő minden megnyilvánulás forrása, a Teljes Istenség, aki örök líláját (lelki kedvteléseit) ötezer évvel ezelőtt bemutatta a Földön. A vaisnava hagyomány szerint Krisna örökké élvezi ezeket a kedvteléseit, de a mi bolygónkon csak ekkor tette láthatóvá őket. Krisna megjelenése többnyire a szeretet felsőbbrendűségét mutatja hatalmához képest, és inkább édességének erejéről árulkodik a fensége felett. Ellentétben sok más istenképpel, amely félelemmel vegyes tiszteletet kelt a hívőkben

"Az indiai teológia szerint Istennek három arculata - aspektusa - van: Brahman , Paramátmá és Bhagaván , azaz az Úr személytelen aspektusa, az Ő mindent átható, helyhez kötött formája, valamint Ő mint a Legfelsőbb Személy. Ebben a három arculatban Isten három alapvető tulajdonsága nyilvánul meg: szat (lét vagy öröklét), csit (teljes tudás) és ánanda (végtelen gyönyör). A szat Brahmanban , a szat és a csit Paramátmában , a szat , a csit és az ánanda pedig a Bhagavánban valósul meg. Bhagaván tehát Isten valamennyi tulajdonságát megnyilvánítja. Brahman A Brahman -megvalósítás (az a felfogás, mely szerint Isten egy mindent átható univerzális erő) egy alapszintű istenkép. Azok az empirikusok vonzódnak hozzá, akiket érdekelnek a spirituáliás témák. Azok, akik mélyebb síkon értelmezik ezt a fogalmat, a gjána-jóga misztikus útját követik. Ez a tradícionális filozófia az intellektusra fekteti a hangsúlyt. A folyamat követői tökéletes Brahman -megvalósításra tehetne

Szanszkritül a majúra pávát jelent. Ennek az ászanának pávaállás a neve, mert a farktollát hátrafelé feszítő pávára emlékeztet. A majúrászana egy kitűnő egyensúlygyakorlat. Belső átéléssel kell a pozitív és a negatív energiák szabályozását alátámasztani. Az elsatnyult altesti-hasűri idegeket regenerálja, a vastagbél renyheségét, általában a bélrenyheséget és a szorulást megszünteti. Az intraabdominális nyomást növelő gyakorlatok közé tartozik, ezért gyógyító hatása a hasűri szervek egészsége szempontjából igen nagy. A majúrászana részlegesen felfüggeszti s az emésztőszervek felé tereli a hasi aorta véráramát. Ennek folytán és a belső hasűri nyomás fokozódása következtében az emésztőszervek egészségesebbé válnak. A hasnyálmirigy gyógyításában játszik nagy szerepet. Megelőzi és gyógyítja a cukorbajt. (Selvarajan Yesudian) Ez az ászana csodálatosan felfrissíti a test hasi tájékát. A könyökünk által a hasi fő-ütőérre gyakorolt nyomás következtében helyreáll a hasi szervek vérk

"Az uddijána felszállást, emelkedést; a bandha összehúzást, zárat jelent. Az indus ászanák majdnem mindegyike többé-kevésbé bélrenyheség elleni gyakorlat is. Ne feledjük, hogy a bélrenyheség a legtöbb esetben a vastagbél krónikus hurutjából ered. A civilizáció divatos betegsége ellen India szuverén gyógymódként két ászanát adott a Nyugatnak: az uddijánát és a naulít . Ezekben a testtartásokban a vastagbél és a rekeszizom a vakbéllel együtt felemelkedik. A béltartalom összenyomódik, megkezdődik a perisztaltika, a vastagbél hajlatainál felhalmozódott salak megindul. A bélmozgásokat szabályozó idegek szinte újjászületnek az uddijána gyakorlása után. A naulí az uddíjana-bandha ellentéte. Más néven a rectus (hasizom) központi elszigetelésének mondhatnánk. Négy változata van: a naulí-madhjama (a rectus abdominális központi elszigetelése), a daksíná-naulí (a jobb oldali rectus elszigetelése), a vámá-naulí (a bal oldani rectus elszigetelése) és a naulí-krijá (a rectus abdo

"A test és az elme akkor tapasztalja meg a valódi ellazulást, amikor alig használ energiát. Ez a feltöltődés természetes módja. Mivel minden tudatos és automatikus tevékenység tárolt energiát használ fel, a jó egészséghez és az elme békéjéhez ellazulásra, relaxációra van szükség. E nélkül túlterheltté válunk, teljesítményünk esik. A relaxáció elvét könnyebb megérteni, ha megvizsgáljuk az ellentétét. Minden tevékenység valamilyen típusú stresszt okoz, és bár nem élhetünk bizonyos mennyiségű stressz nélkül, a túlzott feszültség kimeríti testünket és elménket. A beérkező inger és az arra adott válasz több szakaszból álló folyamat. Először érzékszerveink az idegrendszer közvetítésével tobábbítják az ingereket az agyba (az elmébe). Az elme megvizsgálja az ingereket, és eldönti, mit tegyen vagy reagáljon-e egyáltalán. Az agy (az elme) impulzust és többletenergiát küld az érintett izmoknak, hogy végre tudják hajtani a választ. Az energia által keltett impulzus hozza létre at izmok

"Az anyagi természet három kötőerőből áll: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejéből. Amint az élőlény kapcsolatba kerül az anyagi természettel, e kötőerők felülkerekednek rajta. Mivel tisztább a többinél, a jóság kötőereje ragyogó, és megszabadítja az embert minden bűnös tett visszahatásától. A jóságban élőket a boldogság érzése és a tudás köti meg. Tudd meg, hogy a szenvedély minősége a vég nélküli vágyból és sóvárgásból születik, ezért anyagi, gyümölcsöző tettekhez köti a megtestesült élőlényt. A sötétség tudatlanságából születő kötőereje okozza valamennyi megtestesült élőlény illúzióját. E kötőerő hatásának következménye az őrültség, a tunyaság és az alvás, ami megköti a feltételekhez kötött lelkeket. A jóság kötőereje a boldogsághoz, a szenvedély a gyümölcsöző tettekhez, a tudatlanság pedig az embert tudását befedve az őrültséghez láncol. Néha a jóság kötőereje kerül túlsúlyba, elnyomván a szenvedély és a tudatlanság minőségét, néha a szenvedély győzi le

"A testnek alaptermészete, természetes állapota az egészség. Az életerő az emberben nemcsak tudatos élni akarásban, hanem a tudattól függetlenül, mint tudat alatti életösztön is működik. Az életösztön két leghatalmasabb megnyilatkozása: az önfenntartási és a fajfenntartási ösztön, világot mozgató, hatalmas őserők. A fajfenntartási ösztön az élet állandó folyamatosságáról, a kinyilatkoztatási eszköz (a test) elkopása esetén pótlásról, utódok nemzéséről gondoskodik. Az önfenntartási ösztön pedig az egyes élőlények életének minél tovább épségben való megőrzését szolgálja. A természet feltétlenül az egészség állandóságára törekszik, és ha nem vétünk a természet törvényei ellen, akkor egészségünket haláig épségben megőrizhetjük. "A természet sohasem akarta, hogy az ember késői öregkor előtt váljék meg testétől - mondja a híres Rámacsaraka jógi -, s ha mindenki gyermekkorától kezdve pontosan megtartaná a természeti törvényeket ahelyett, hogy velük minduntalan szembeszáll, a bet