Yogas citta vritti nirodhah - A jóga az anyagi tudatfolyamatok megfékezése.

  A légzőgyakorlatok rendszeres végzése szerves részét képezik a jóga folyamatának. Ugyanakkor most egy olyan gyakorlásra szeretnélek meginvitálni, ami azt próbálja megmutatni, hogy a jóga sokkal többről szól mint sem hogy 90 perc elejéig a jógaszőnyegedre állsz. Olyan légzőgyakoraltokat fogok ismertetni, amit mindenki könnyedén végre tud hajtani. Ezen túlmenően ezeket a légzőgyakorlatokat a nap folyamán bármikor végre tudod hajtani amikor a következő jelenségeket tapasztalod önmagadon: 1.) Ha felmérgesítenek, vagy éppen azt veszed észre, hogy kezdesz kijönni a sodrodból - a méreg és a düh kezd eluralkodni rajtad, akkor kezdj el légzésszünetet tartani a kilégzés után. Ez a szünet addig tartson ameddig jól esik, nem az a cél, hogy a belégzés úgy történjen meg, hogy kapkodni kell a levegő után. Márcsak azért sem, mert ezt a légzőgyakorlatot 2-3 percen keresztül végezve azt fogod tapasztalni, hogy a fent említett negatív érzelmek tovaszállnak. 2.) Ha azt tapasztalod, hogy fizikai aktivitá

  Mint oly sok mindent a jógában ezt is három szintről fogjuk megközelíteni. Az első és legfontosabb dolog, hogy a legminőségibb jelzőt most szinttől független fogom elemezni, így az ismertetésre került elveket alkalmazva kezdő, középhaladó és haladó szinten is remekül tudunk fejlődni a jóga folyamatában. Tehát teljesen mindegy, hogy kezdő testhelyzeteket vagy haladó gyakorlatokat végzünk. Teljesen mindegy, hogy napi 10 percet gyakorlunk vagy 90 percet. És hogy ezt a hét 3 vagy 7 napján tesszük. 1.) Az első szint ahonnan az építkezésünk kezdődik a durvafizikai testi szinte. A gyakorlásunkat úgy tudjuk a legminőségibbé tenni, ha használjuk azokat a lehetőségeket testünkben, amiket ajándékba kaptunk a sikeres minőségi létezéshez. A következő irányokat alkalmazzuk a gyakorlásunkban: homorítás, előrehajlás, oldalra hajlás, csavarás és fordított testhelyzet. Ez annyit tesz, ha több időnk nincs végezzünk el 5 ászanát (testhelyzetet), ami lefedi sorrendben a fent említett irányokat. Ezáltal á

  Előfordulhat, hogy úgy érezzük megrekedtünk a jóga gyakorlásának folyamatában. Az első és legfontosabb rész, hogy be tudjuk azonosítani mivel is van konkrétan nehézségünk. A jóga folyamata nagyon szerteágazó, így nem árt tudatosítani, hogy most a példa kedvéért az ászana, pránájáma vagy meditációs gyakorlatainkban érezzük, hogy elakadtunk. A következő szint amit érdemes átgondolni ezután, hogy milyen célt fogalmaztunk meg magunkban a gyakorlásunkkal kapcsolatban. Hova szeretnénk eljutni a gyakorlásunkkal? Érdemes átgondolni, hogy a célunk elérése érdekében mindent megteszünk-e amire lehetőségünk van. Elég-e ez a mennyiség, ahhoz, hogy a célunkat eltudjuk érni? Jól végezzük-e a gyakorlatainkat, vagy szükségünk van ehhez iránymutatásra? Természetesen konkrétumok nélkül nagyon nehéz segítséget adni ahhoz, hogy amikor elakadunk milyen módszerrel tudjuk feloldani az adott állapotot. Ami a témától független sokat tud segíteni a fent említett kérdések és hogy elkezdjük analizálni magunkat é

  Az öregember és a Halál   Ment egy öregember, fáját cipelve, hegyek között, vad utakon, mogorva sziklák alján sokszor meg-megbotolva, s csak nyomorult sorsát átkozta egyre.   Végül elesett, s látván, hogy aligha tud már föltápászkodni így a földről, dühösen, s konokan, örjöngve, többször bizony a Halált szólongatta-hívta.   Kezében kaszával, csontváz-alakban nyomban megjelent a Halál előtte. Az öreg megrémült, hogy nem ütött-e most utolsó órája, és riadtan   így szólt (inkább félve, mint tisztelettel): ,,Uram, nagy volt a kétségbeesésem, azonban..." „Mit akarsz, te szerencsétlen?" „Csak azt, hogy ezt a fát hátamra tedd fel!   Legyen türelmes a vélt szerencsétlen: nincs olyan rossz helyzet, melyben nem remélhet: mert hisz mindig kedves az emberélet, kis történetünk ezt példázza éppen.

 Volt egyszer egy király, és ennek a királynak volt egy csapat vérengző kutyája. Amikor valaki csinált egy bűnt, elkövetett egy hibát vagy felidegesítette a királyt, akkor a király utasította a katonáit, hogy vessék azt a személyt a kutyák elé, amik aztán széttépték őt. Volt egy alkalom, amikor az egyik főminisztere vétett egy hibát. Annyira mérges lett a király, hogy utasított a katonáit, hogy vessék ezt a minisztert a kutyák elé. A miniszter látta, hogy mindjárt vége az életének és térdenállva könyörgött a királynak: - Kedves felség, én tíz éve szolgállak téged, és most csináltam egy hibát. Ha ezért megakarsz öletni engem, akkor legyen úgy ahogy szeretnéd. De lenne egy kérésem. Kérlek adj még tíz napot élnem és ha utána úgy gondolod, hogy még mindig megakarsz ölni, akkor nincs ellene kifogásom. A király beleegyezett, hogy ad még neki tíz napot. A miniszternek mivel volt dolga már vad kutyákkal, megkérte az őröket, hogy az elkövetkezendő tíz napban hagy viselhesse gondját ő a kutyákna

  Volt egyszer egy patkány, s a macska szemet vetve rá, folyton üldözte. A patkány ezért egy misztikus hatalommal bíró szenthez fordult. - Uram! - mondta neki. - Nagy bajban vagyok! - Mi történt? - Egy macska folyton a nyomomban van! - felelte a patkány - Nincs tőle sehol nyugtom! - És mit kívánsz tőlem? - Kérlek, változtass macskává! - Ha csak ez a kérésed, legyen belőled macska! Alig telt el néhány nap, a macska újra megjelent a szentnél, és így szólt: - Drága uram, már megint bajban vagyok! - Mi történt már megint? - Üldöznek a kutyák. - És mit szeretnél? - Kérlek változtass kutyává! - Legyen, ahogy akarod! Változz kutyává! Néhány nap múlva megjelent a kutya. - Uram, megint baj van! - mondta. - Milyen baj ért már megint? - Üldöznek a rókák. - És mit szeretnél? - Róka akarok lenni! - Úgy legyen. Változz hát rókává! Jött vissza a róka. - Üldöznek a tigrisek! - mondta. - És mit szeretnél? - Hadd legyek tigris! - Jól van, legyen belőled tigris. A tigris azonban mustrálgatni kezdte a sze

  A jóga célja, hogy minden emberből kihozza és kibontakozásra bírja a saját értékeit, hogy azokat a hatalmas szellemi és lelki kincseket, melyek minden emberben benne rejtőznek, de amelyeket a helytelen nevelés, a helytelen szempontok, a kishitűség és önbizalomhiány belefojtottak, gátlások, félelmek alá temettek, kiszabadítsa, aktívvá tegye, hogy minden ember megtalálja a lelki felszabadulást, önmagába vetett hitét és ennek feltétlen következményét: testi egészségét. Igazi gyógyulás csak úgy érhetõ el, ha nem idegen hatásra és nem csak gyógyszerekre bízzuk a gyógyítást, hanem  a betegben magában ébresztjük fel a gyógyító Ha egészségesek akarunk lenni, elsősorban  higgyünk  az egészségünkben. Amiben hiszünk, azért küzdünk is! Képzeljük el magunkat feltétlenül egészségesnek! A negatív, beteg lelkű ember rendszerint hipochonder, és ennek éppen az ellenkezőjét teszi. Mindig betegnek képzeli, betegnek hiszi magát, ne

  A  civilizált ember nem tud lélegezni!  A természetellenes élet, a modern városi lakások, az irodák és gyárak falanszterasztalai mellett elfelejtette az õsi légzési ritmust. Elfajult lelki élet, szenvedélyek, félelmek közötti vergődés szorítják össze torkát, és formálisan nem mer mélyen lélegezni.  Az a mód, ahogyan a huszadik század gyermeke lélegzik, a puszta vegetálásra is alig elég. A  civilizált ember pihegése arra jó csupán, hogy úgy-ahogy életben tartsa. Mennyire megváltozna pedig az élet, ha végre megértenék az emberek ezt az ősi igazságot:  Egyedül lélegzésmódunk tudatos szabályozásával tehetünk szert olyan ellenálló képességre, mely betegségmentes, hosszú életet biztosít számunkra!  Az elhanyagolt, gondatlan légzés viszont megrövidíti napjainkat, apasztja életerőnket, s még a legenyhébb betegség, a nátha iránt is fogékonnyá tesz bennünket. (Yesudian)

  Az emberek nyolcvan százaléka fél.  Fél a betegségtõl, a szegénységtől, a boldogtalanságtól, hogy elveszíti azokat, akiket szeret, fél a haláltól, végül fél a félelemtől magától. Hány ember teszi tönkre a saját és hozzátartozói életét azzal, hogy fél a holnaptól, fél áldozni teste, lelke pihentetésére, fél a szûk esztendõktõl, amelyek esetleg reá várnak! A legtöbb ember állandóan a rosszra készül elõ, és szorgos, de buta hangyaként gyûjtöget, kuporgat. Még gyermekeik is velük szenvednek, nélkülöznek, hogy valamikor harminc-negyven év múlva a „kis családi ház" együtt legyen. Az egészségtelen életmód, a testi-lelki üdülés évtizedekig tartó hiánya aztán vaskövetkezetességgel megbosszulja magát. Gyomorbajjal, érelmeszesedéssel, szívrohamokkal senki sem élvezi a villáját, sem a bankbetétjét. A hatha jóga megtanít arra, hogyan tartsuk meg a testünket éltetõ erők rendjét, s ha természetellenes éle

  Aki azonban fordítva használja az erõket, annak a teste elõbb-utóbb megbetegszik. Az emberek a hibát már a szellemi sí- kon kezdik. A személyüket éltetõ felsőbbrendű ÉN-jükben nem hisznek, és ahelyett, hogy kinyitnák magukat a lelkük mélyén lakozó örök erőforrásnak, kishitűségükkel elzárják magukat a saját EN-jüktől, kilépnek önmagukból, és teljes önbizalomhiányban szenvednek . Az ilyen emberek mindig mástól várják a segítséget, tehetetlenek és gyámoltalanok, mindentõl félnek, mindenkiben és mindenben rosszat látnak, és ahelyett, hogy teremtõ erõt sugároznának, építõ munkát végeznének, hitetlenségükkel még azt is elrontják, sikertelenségbe fullasztják, amit mások megcsináltak. Ez az embertípus olyan, mint a légüres tér, vákuum, ahova minden belehull és eltûnik.  Ez a negatív ember.  Sötét lyuk és kút, amibe minden emberi igyekezet beleesik, negatívum, mely minden pozitív energiát felemészt, nyomtalanul elt

  Élõ szervezet nem betegszik meg, amíg a természet õsi szabályai szerint él. Az egészség nem más, mint természetes körülmé- nyek közötti élet, a betegség pedig a természetellenes élet következménye. Sajnos a mai civilizáció természetellenes életmódba kényszerít bennünket, s az életerõ igen korlátozott mértékben védheti egészségünket. Nem eszünk, nem iszunk, nem alszunk, nem lélegzünk, nem öltözködünk természetes módon. A hatha jóga megtanít bennünket az egészség törvényeire, az életerõ legtökéletesebb kihasználására, tartalékolására és szabad áramlásának elõsegítésére. Aki a hatha jóga szabályait megtartja, az sohasem lesz beteg; késõ öregségéig vasegészségnek örvend. De ennek egyik legfontosabb feltétele az, hogy megismerkedjünk az életerõ minden megnyilatkozásával, megtanuljuk, hogyan termelhetjük ki és alakíthatjuk át azokat. Vagyis: hogyan állíthatjuk ezeket az energiákat öntudatunk sz

  A hatha jóga nem végcél, hanem elõkészítõje a magasabb szellemi jógának. Beteg testben nagyon nehéz az öntudat fejlesztése és magasabb szellemi állapot átélése, ezért elõször ismerjük meg a testünkben mûködõ erõket, tanuljuk meg jól használni ezeket és uralkodjunk felettük, akkor testünk nem lesz többé akadálya a magasabb szellemi síkokba való emelkedésnek. Aki megelégszik azzal, hogy mágikus erõk birtokába jut, és csodáknak nevezett dolgokat tud véghezvinni, az megrekedt az úton, és nem juthat elõre. A cél, mely felé törekszünk, csak egy: felszabadulás az anyagi világ börtönébõl. Ne tévesszük össze tehát a célt az eszközzel! A test és titkos erõinek ismerete pedig, bármennyire fontos, mégis csupán eszköz. Ezért az igazi hatha jógi senki elõtt sem mutogatja a tudományát és képességeit csak azért, hogy kíván- csiságunkat kielégítse. Aki ezt megteszi, az nem igazi hatha jógi. A valódi hatha jógi egyet

  Az ájurvéda tanítása szerint minden egyénnek hatalmában áll meggyógyítani önmagát. Így, ez az élettudomány mindenkinek lehetőséget ad egészsége helyreállítására a test s annak szükségletei megértése révén. Az egyén számára, ahhoz, hogy egészséges maradhasson, az ájurvéda szerint alapvető egy egészséges étrend és életmód fenntartása. Ugyancsak fontos az olyan hagyományos tevékenységekben való részvétel, mint a jóga és a légzőgyakorlatok, valamint a lelkigyakorlatok megértése, amelyek képesek harmóniát és boldogságot létrehozni. Az étrendet az egyéni alkatnak megfelelően kell megválasztani. Ha valaki megérti az alkatot s annak viszonyát a különféle ételek minőségeihez, akkor válik lehetségessé az ilyen megfelelő étrend kiválasztása. Számításba kell venni az illető étel ízét (édes, savanyú, sós, erős, keserű vagy fanyar) s azt is, nehéz-e vagy könnyű, meleg- vagy hidegkeltő, olajos vagy száraz, folyékony vagy szilárd. Az évszakokat is számításba kell venni az étrend kiválasztásakor. (Va

  A fizikai születés idejétől a fizikai haláláig a test folyamatos küzdelemben áll az öregedési folyamattal. Minthogy a testszövetek és szervek sejtszintű folyamatos pusztulása az, ami a romlást okozza, a megfiatalításnak is a sejtek szintjén kell történnie. A tridosha nagyon fontos szerepet játszik a sejtegészség és a hosszú élet fenntartásában. Valamennyi dosának életfontosságú szerepe van az emberi testet alkotó sejt billiók működésének fenntartásában. A kapha tartja fenn a hosszú életet a sejtek szintjén. A pitta irányítja az emésztést és a táplálkozást. A váta , amelyik közeli kapcsolatban van a pránikus életenergiával valamennyi életfunkciót irányítja. Mélyebb szinten, az öregedés legyőzéséhez szükség van a test három finom esszenciájának egyensúlyban tartására, ezek pedig a prána , az odzsasz és a tédzsasz . A prána , odzsasz és tédzsasz működése a teremtés kifinomultabb szintjén megfelel a váta , kapha és pitta működésének. A megfelelő étrend, testgyakorlat és életmód

  Az idő nem csak a bolygók mozgásait, hanem az emberi élet ciklusait is irányítja. Az idő mozgása az egyén életében a váta-pitta-kapha ciklussal függ össze. Az ájurvéda tanítása szerint az emberi életben három fontos mérföldkő van: a gyermekkor, a felnőttkor és az öregkor. A gyermekkor a kapha ideje, s a gyermekek gyakran szenvednek kapha rendellenességekben, mint például tüdő tolulás, köhögés és a megfázás. A csecsemő egyedüli tápláléka az anyatej, vagy tehéntej, s ez növelheti a kaphát . A kapha periódusa a születéstől tizenhat éves korig tart. A felnőttkor tizenhattól ötven éves korig tart. Ez a pitta ideje, amikor az egyén aktív és életerővel teli. Ilyenkor gyakoriak a pitta rendellenességek. Az öregkor a váta ideje. Ilyenkor a rendellenességek között elsősorban váta betegségek vannak, mint például a reszketegség, lesoványodás, légszomj, izületi gyulladás, ráncosodás és az emlékezet vesztés. (Vasant Lad)

  Az idő a bolygók mozgását is magába foglalja. A bolygók pedig szoros kapcsolatban állnak a test szerveivel. Az idő valamennyi fogalma közül az asztrológiai időé a legjelentősebb az emberi idegrendszer szempontjából a bolygóknak az elmére, testre és öntudatra gyakorolt erős hatása miatt. Mindenegyes bolygó egy meghatározott testszövettel áll kapcsolatban. A Mars, a vörös bolygó a vérrel és májjal. A máj az epe székhelye, amit a tűz jellemez, a pitta és a Mars befolyásolja a máj működését s az e szervből adódó rendellenességeket. Ez a bolygó más pitta betegségeket is okozhat, mint például a mérgező anyagok növekedése a vérben, a csalánkiütés, vagy rézkiütés. A Mars hatása a gyomorfekélyt és a fekélyes vastagbélgyulladást is súlyosbítják. A Szaturnusz is erőteljes bolygó, komoly hatásokkal. Az ő energiája okozza például az izomsorvadást, vagy a kóros fogyást. A Vénusz felelős a spermium, a prosztatamirigy, a herék, és a petefészek rendellenességeiért, a Merkúr pedig az értelmet és ann

  Az idő fogalma nemcsak az óra és a naptár méréseit foglalja magában, hanem a hold fázisait és a napenergia folyamát is. Mindezek a változások kapcsolatban vannak a testnedvekkel. A nap az emberi öntudattal áll kapcsolatban, a hold pedig az elmével, ami az érzelmek és szellemi képességek változását irányítja. A hold a víz Istennője, aki a kaphát kormányozza. Attributumai: hűvös, fehér, lassú és sűrű. S ezek a kapha tulajdonságai is. Teliholdkor a testben növekszik a kapha éppúgy, ahogy a külső környezetben a víz eleme. Ilyenkor a tenger vize felduzzad, dagályt teremtve, s ez fölös vizet hoz létre az élet valamennyi formájában. Akik kaphával kapcsolatos asztmában, vagy epilepsziában szenvednek, teliholdkor gyakrabban szenvednek rohamokban. A nőknél teliholdkor gyakoribbak a menstruációs görcsök. Újholdkor a napenergia válik intenzívvé. Így, minthogy a napenergia a pittával kapcsolatos, azok, akik pittával kapcsolatos epilepsziában szenvednek, ilyenkor gyakrabban kapnak rohamot. (

  Az idő csakúgy, mint az anyag mérhető. Az idő szubsztanciája mozog, s mozgása mérésére rendelkezünk mértékegységekkel: másodpercekkel, percekkel, órákkal, napokkal, hetekkel, hónapokkal és évekkel. Egy napon belül is beosztjuk az időt: reggelre, délre, délutánra, estére, éjfélre és hajnalra, az évet pedig évszakokra. Miként az idő, a testnedvek is folyamatosan mozgásban vannak. A tridosha és az idő mozgása, vagy múlása között meghatározott összefüggés áll fenn. A test e három nedvének növekedése, vagy csökkenése összefügg az idő ciklusaival. A reggel, napfelkeltétől tíz óráig, a kapha ideje. Mivel ebben az időszakban ez a nedv a domináns ilyenkor az ember életerősnek, frissnek s kissé súlyosnak érzi magát. A délelőtt közepén a kapha lassan a pittába folyik. Délelőtt tíztől délután kettőig választódik ki a pitta s növekszik az éhség. Az ember éhesnek, könnyűnek és melegnek érzi magát. A délután két órától naplementéig a váta ideje, amikor tevékenynek, könnyűnek és elégedettnek é