Yogas citta vritti nirodhah - A jóga az anyagi tudatfolyamatok megfékezése.

"Az embert összekötő kapocs a szellemi és anyagi világ között. Magasan fejlett agyveleje képessé teszi arra, hogy isteni Én-jét a földi síkon, az anyagi világban kinyilatkoztassa. Ehhez szüksége van anyagi alakra, egy burokra: a testére. Az Én-je szellem, felette áll a teremtett formának. Ezzel szemben a teste az anyagi világhoz tartozik, amiben a természet törvényei uralkodnak. Az ember számára minden lehetőség adott, hogy a természet törvényeit megismerje. Amíg magasan fejlett értelmét arra használja, hogy a természeti erőket megismerje, de a természet rendjét meg nem zavarja, fel nem borítja, addig az ember is paradicsomi állapotban élhet. De amikor a természeti erőket nem a természet szolgálatában, hanem a testén keresztül öncélú élvezetre használja, akkor kiesik a paradicsomi állapotból, és az ember elégedetlenné és boldogtalanná teszi önmagát és másokat is. A természet törvénye szerint a test elhasznált energiáit pótolni kell. A testnek szüksége van táplálékra.

"A böjtölés vagyis az evéstől való önkéntes tartózkodás a természet egyik legnagyszerűbb gyógyszere, amely gyakran olyankor is visszaállítja az egészséget, amikor minden más eredménytelen. Pihenteti az egész emésztőrendszert. Lehetővé teszi, hogy szervezetünk alaposan megtisztítsa önmagát, és eltávolítsa azokat a salakanyagokat és tisztátalanságokat, amelyek az éves során felhalmozódtak. A böjt önmegtartoztatás; egyike a rádzsajóga öt betartandó előírásának. Az elme és az akaraterő megerősítésére szolgál. Ahogy izmainkat is erősíteni tudjuk, ha fokozatosan több munkát végeztetünk velük, az elmét is lehet erősíteni, ha egyre nehezebb feladatokat adunk neki. A böjtölés fejleszti a koncentrációt és a szellemi erőt. Még az egynapos böjt is pihenteti a beleket. Testünket könnyebbnek érezzük. Az egész rendszer megtisztul "nagyjavításon" esik át. A böjt alatt az egyébként emésztésre irányuló testi energia a test regenerálására és gyógyítására fordítódik. A májnak jót t

"A jóga fejleszti belső tiszta természetünket, melyben az étkezés fontos szerepet kap. A jóga-írások az ételeket három csoportra osztják: szattvikus (tiszta), radzsaszikus (izgató) és tamaszikus (tisztátalan és romlott). A jógaétrend alapja a szattvikus, tiszta táplálék. A jógaétrend kerüli az olyan élelmiszereket, melyek túlságosan serkentőek. A hagyma, fokhagyma, kávé, tea és a dohány radzsaszikusak, akárcsak az erősen fűszerezett és sózott ételek, és számos kényelmi készétel és rágcsálnivaló is. A finomított cukor, az üdítők és a csokoládé is ebbe a minőségbe sorolandók. A radzsaszikus ételek állati szenvedélyeket keltenek, nyugtalan elmeállapotot idéznek elő, az ember hiperaktívvá válik. Ezek felborítják az elme és a test egyensúlyát, amely elengedhetetlen a boldogsághoz. A radzsaszikus ételek túlpörgetik a testet és az elmét, fizikai és mentális stresszhez vezetnek. A jógaétrend kerüli a tamaszikus élelmiszereket, mert depressziót és letargiát okoznak. A hús, hal, to

"A jógi a testre, mint a lélek hordozóeszközére tekint, ezért a legnagyobb tisztelettel és gondoskodással vigyáz rá. Igyekszik megérteni a különböző formák lényegi egységét, a minden életben közös alapelveket. E mentalitáshoz egyszerű vegetáriánus ételek fogyasztása szükséges, az energia, a test és az elme tisztaságának biztosításához. Az emberi emésztőrendszer vegetáriánus étrenden működik legjobban. A vegetáriánusoknál alacsony a koleszterinszint, ritkább a szívprobléma. Köztük 40%-kal kevesebb a rákbeteg, és kisebb a valószínűsége, hogy ízületi gyulladás, elhízás, étrenddel összefüggő cukorbetegség, székrekedés, epekő vagy magas vérnyomás alakul ki náluk, ritkább az ételmérgezés is. A húsevők és az emberek emésztőrendszere között szembeötlő különbségek vannak. Az emberi vékonybél 5,5-7 méter hosszú, többszöröre a húsevőkének. A húsevők vékonybele egyenes és sima, az emberé redőzött, hogy a legtöbb tápanyagot tudja kivonni a vegetáriánus ételekből. Számos oka van, hogy

"Az emberi testnek két okból van szüksége ételre - egyrészt mint energiaforrást nyújtó üzemanyagra, másrészt mint önmaga regenerálására szolgáló nyersanyagra. A vegetáriánus étrend adja a legjobb üzemanyagot és a legtöbb energiát a test kifogástalan működéséhez. Testünknek rendszeres időközönként táplálék formájában üzemanyagra van szüksége, mely a gyomorban és a belekben emésztődik meg, és alakul át a szervezet számára felhasználható tápanyaggá. A tápanyagok a belekben szívódnak fel, és a véráramon keresztül jutnak el a test minden sejtjébe. Energiánk forrása a Nap. Több napfényt hordozó étel fogyasztása egyenlő több energia nyerése. A pránát (életenergiát) és a D-vitamint tudjuk közvetlenül a Nap energiájából megszerezni. A növények fotoszintézissel képesek a napenergiát anyaggá alakítani. Állatok nem tudnak közvetlenül energiát nyerni a Napból, azt a növényekből szerzik meg. A növényevők, így "másodkézből" jutnak a szükséges energiához. A húsevők "harm

"A szálamba támasztottat jelent, a sírsa jelentése fej. Egy fejenállás gyakorlatról van szó, amely az egyik legfontosabb jóga ászana. Ez az egyik legalapvetőbb tartás, több változata is van. E tartás elsajátítása mind testileg, mind szellemileg jó egyensúlyérzéket és kiegyensúlyozottságot eredményez. A régi könyvek a sírsászanát az összes ászana királyának nevezik, és ennek okait nem nehéz kitalálni. Amikor megszületünk, normális esetben a fejünk jön ki először, és csak utána a végtagok. Koponyánk zárja magába az agyat, amely az idegrendszert és az érzékszerveket ellenőrzi. Az agy az értelem, tudás, megkülönböztető képesség, bölcsesség és erő székhelye. Ez Brahmannak , az egyetemes léleknek a székhelye is. Egyetlen ország sem képes megfelelő király vagy irányítást végző alkotmányos vezető nélkül prosperálni; ugyanígy az emberi test sem boldogulhat egészséges agy nélkül. A Bhagavad-gítá azt mondja: "A harmónia ( szattva ), mozgékonyság ( radzsasz ) és tehetetlenség (

"A Srímad-Bhágavatam (Bhágavata-puránát) hatalmas, enciklopédikus igényű mű a tudás széles spektrumát tárja elénk,  a történelemtől kezdve a pszichológián és politikán keresztül a metafizikáig és a teológiáig. Ralph Waldo Emerson amerikai transzcendalista egy helyütt azzal méltatja a Bhágavatamot, hogy azt írja, "térdepelve" kell olvasni. A vaisnavák azt tanítják, hogy a Bhágavatamot első ízben Isten nyilvánította meg Brahmá, az első teremtett lény számára, a teremtés hajnalán. Brahmá e tudás lényegét Náradának adta tovább, ő pedig Vjászának, a védikus irodalom összeállítójának. Vjásza igen jelentős helyet foglal el az "ősi tudás" elterjesztésének történelmi feladatában. A hagyomány szerint ő osztotta négy részre a Véda örök bölcsességét, majd a védikus tudás lényegét a Védánta-szútráknak ismert aforizmagyűjteménybe sűrítette. A Bhágavatam ízének édességét tovább fokozta, hogy egymást követően három alkalommal beszélték el. Az első elbeszélésre a Himalá

"Az indiai hagyományban az univerzum ezoterikus bölcsességét védának nevezik. Etimológialag a szó a szanszkrit vid tőre vezethető vissza, amelynek jelentése "tud", illetve "tudás". Indiának a védikus bölcsesség leglényegét magukban foglaló szentírásait Védáknak nevezik. A vaisnava hagyomány szerint a Védák magából az Úrból áradnak ki. A védikus bölcsességet a mester féltő gonddal adja át a tanítványnak, így e tudás az úgynevezett paramparán - tanítványi láncolaton - keresztül száll alá. A védikus igazságok közvetítői közegéül szolgáló származási vonalakat szampradájáknak nevezik. A védikus próféták legfőbb törekvései közé tartozott, hogy az általuk közvetített szóbeli hagyomány hitelessége megmaradjon. Az elv az, hogy a tanítványi láncolat intézményén belül hitelesen továbbörökített Védák mentesek a hibáktól és a betoldásoktól, amit a szekuláris irodalom nem mondhat el magáról. A védikus tudást a Legfelsőbb Úr adta át Brahmának, a teremtő-istennek, ak